Amint beköszön a november dőzsfordul a világ. Vidáman és ragadós kézzel a szőlőben tengődőn csápos jószágainkat lecseréljük kibaszott éles késekre és disznózsírra. Átitatja a levegőt a bél ecetes szaga a borgőz és tenyerünk már nem ragad többé, hanem csúszik és vérvörös cafatok csüngenek le róla. Így is le lehet írni a hangulatot, de komoanmondom, bárki azt gondolná, hogy ez rossz még el is hinném neki, viszont abban az esetben, - mint az én esetemben is volt - ha ezt az egészet a családdal együtt és -ért csinálod gecijó dolog lesz belőle.
Úgyhogy jövőre is várom az ártányt vagy mit és dubele!
A reggel szavakban:
"Félhat, klozet, mozsdó, páleszbazmeg, surranó, kutya, kapunyitás
nemlátokmermégsötétvan, család, mámeginegypálinka, malac, ezbazmegdekurvanagy, nemjönki, vigyázzmajdén, fogdmegafülét, holadrót, öntsdlevízzel, eriggyémá', neonnanfogd, mostszúrjad, addatálat, mégegyet, navégre, megvágtálgeci, mégegypálinka."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése